Sétáljunk kicsit, hiszen olyan szép idő van

Gondolja Anya. Persze. Időzítésen múlik minden. Ha a 2.5 éves nem akar sétálni ott se fogsz.. "Rátöltök" kicsit az apróra, bírja odakint kaja nélkül, büfi alatt összeszedem a ruhákat . #tél harisnya, vastag nadrág, trikó , pulcsi, kabát, sapka, sál. Oké..vigyünk inni és valami rágcsát..oh nem is evett még igazi reggelit?! Mennyi is az idő, fél 10..hmm deeee, evett rántottát. Szuper! Akkor becserkészés után itt az öltözés.

De itt valaki bűzlik..bravo. Kész egy hadművelet. Csak meg ne szökjön megint. Tiszta pelus után újra harisnya (de utálom felhúzni, kár, hogy olyan cukik benne) nadrág, pulcsi (apró már kezd türelmetlen lenni) cipőbe persze nagyon önállósodunk ,így azt egyedül is fel tudja venni a Szőke 5 perc alatt..bár segíthetnék, hogy haladjunk. . Na tessék kimenni a házból. Egy kész, gondolom magamba. Ahogy közelítek Aprókához veszem a pulcsim, sálam (ennyivel kevesebb). Overálba be ,hmm ez is bűzlik, na akkor még előbb tisztába tesszük. Ahogy vetkőztetem, kezdem látni mivel van dolgom. Brutál....ez fürdetéses. Nincs mese. Ahogy csak tudom, jár a kezem, már tiszta pelus is fent öltözünk. Újra.. Overál, sapka, takarót felmarkolva kullogok az előszoba felé Apróval.

Szőke érkezik befelé, nyafog valamit (bár érteném) már veszi le a cipőjét. Az Istenért le ne vedd, még ki se értem!!

Meggyőztem, kint vagyunk a házból. Hosszú kocsibejárón is túljutva kezdem megérezni a napsütést, az utca szelét.. Kisasszony körbenéz, fordul vissza, látja, hogy én gyorsabb voltam. Már becsuktam a kaput mögöttünk. Nem ma kezdtem...

De Őt nem hatja meg ..Ott áll és nem mozdul. Eljátszom "a na én megyek ,majd gyere utánam"-ot ,de felesleges. Ha ő nem akar, nem megyünk. Apró is nyűgös, aludna már, hiszen úgy időzítettük.. Kicsit nyomok vele egy kis oda-visszát a kifutón és beadom a derekam. Megyünk be. Én megpróbáltam.. Talán az apró alszik kicsit még a teraszon a babakocsiba amíg levetkőzöm..

Szerencsére nem ez a mindennapos. Csak amikor hét ágra süt a nap. Neeem, tényleg odakint már jó. Jó lenne. Rájöttem, hogy mindig kell valami húzóerő. Hol egy kedves szomszéd, hol egy kacsa, hol egy közért, hol épp egy macska után szaladunk. Akkor legalább haladós. Az idő is telik, a gyerek is fárad. Mindenki boldog.